Ha gazdasági angolt tanulsz, vagy angolul tanulod a közgazdaságot, esetleg az üzleti menedzsmentet, gyakran szóba kerül a márka és az ehhez kapcsolódó fogalmak, mint pl. a márkahűség (brand loyalty), márkakötődés (brand attachment), márkaismertség (brand awareness), márkaépítés (brand building) vagy márkaérték (brand value).

Ezekkel a fogalmakkal többnyire az utóbbi években / évtizedekben találkoztunk először, maga a márka és a márkázás története viszont már igen régi időkre tekint vissza. A brand szó, az óészaki nyelvből származik, eredeti jelentése égetés. Ez a kereskedők egykori szokásaira utal, akik kezdetben ráégették a védjegyüket a termékeikre. A szarvasmarhákat és a lovakat például már igen korán megjelölték az állattartók, hiszen ha elkóboroltak, vagy ellopták őket akkor ez segített az azonosításban. Egyedi jeleket kellett kitalálni, ami jól beazonosíthatóvá tette a tulajdonosokat.

Az 1200-as években Itáliában az okiratokon már vízjegyet, mint márkát használtak, de a híres festők, mint pl. Leonardo da Vinci aláírása a festményein is egyfajta márkázásnak fogható fel.

A Campbell Soup, a Coca-Cola, az Uncle Ben és a Kellogg’s az elsők közé tartoztak, akik márkázták a termékeiket, hogy a fogyasztók minél könnyebben be tudják azonosítani a termékeket.

A gyártók aztán hamar megtanulták az arculattervezést, létrejöttek az első szlogenek. Ma már nem (csak) a terméket vásároljuk, hanem a termékek és a cégek által sugallt imázst, élet-vagy közösségi érzést. Kialakult a márkaérték, majd a márkaérték-mánia fogalma. 1988-ban a Philip Morris a Kraft céget az akkori értékének hatszorosáért vásárolta meg, ebben az esetben valóban hatalmas értéke volt a márkának a cég valóságos értékén felül.

Ez nemcsak a cégek felvásárlására igaz, de mi vásárlók is néha többet vagyunk hajlandók fizetni egy termék valós áránál. Jó példa erre az iPhone, amely igencsak túl van árazva, de a a vásárlási adatok mégis az Apple  marketingpolitikáját igazolják. Egyrészt a márkahűségnek köszönhetően sokan kitartanak az iPhone mellett, másrészt a cég nyíltan vállalja, hogy a vallás bizonyos elemeit pl. a „a feltétel nélküli hit”-et tudatosan felhasználva alakítja ki marketingstratégiáját. Más cégek a pszichológiára hagyatkoznak, pl. a McDonald's piros-sárga színválasztása nem véletlen. A pszichológusok szerint a sárga éhségérzetet kelt, a piros pedig sietésre ösztönöz, vagyis ha megéheztél vegyél egy menüt a gyorsétteremben, de aztán add is át a helyed hamar a következő vendégnek. Egyszóval, ne áltassuk magunkat azzal az illúzióval, hogy mi döntünk vásárláskor, de legalább a karácsonyi ajándékvásárlásnál ne bosszankodjunk, hogy manipulálnak bennünket.

Végül egy feladat: kösd össze a márkaneveket az elnevezés típusával:

1. Alliteration and rhyme                A. Apple; Skype; Google

2. Descriptive                                B. Samsung; Pret A Manger

3. Evocative                                  C. IBM; DHL; ING

4. Foreign word                             D. Fuji Film; Adobe

5. Founders' names                       E. Nike

6. Geography                                F. Best Buy; Coca-Cola; PayPal

7. Initialism                                   G. Toys R Us; British Petroluem; The Body Shop

8. Personification                          H. Adidas; Hewlett-Packard; Disney                   

Answer: 1-F; 2-G; 3-A; 4-B; 5-H; 6-D; 7-C; 8-E

Gazdasági angol óráinkon érdekes cikkeket is olvasunk együtt a gazdaság napi szereplőiről. Próbáld ki te is online!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.